Sosem lehet tudni mi bújik meg a kerítések rejtekén. Így van ez a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium kapuival is. Kívülről egy átlagos intézménynek tűnik, parkosított udvarral amin nevéből eredően nem lepődik meg az arra járó. Viszont már feltűnhet a kerítés sarkain ékeskedő Japánkert feliratos tábla, majd a bejáratnál még több információ.
Az ország első japánkertje a mai napig elvarázsolja a látogatót
Ami ránk vár ha belépünk az intézmény kapuján, az egy botanikus kalandozás, egy elmélyült séta, egy meghitt kis kirándulás, a nagyvárosi életből csöppenünk a nyuszi üregébe, mint Alice.
Ennek a botanikus kalandozásnak egyik szeglete a japánkert.
Magyarország első japánkertjét 1926-ban saját tervei alapján kezdte el építeni Varga Márton, és 1928-ban készült el 1586 m2-en.
A japánkert nem száraz definícióban, hanem művészi megfogalmazásban:
„Japán, növényzete élénkségét és szépségét, úgy a légnek tisztaságát illetőleg, és sok más tekintetben is a földgömb legszebb és legkedvesebb része. Úgy érzi itt magát az ember, mintha egy soha nem múló tavasz örökös reggelében egyszerre élvezné a nap melegét, az illatos lombok enyhe árnyát, az átlátszó üde léget s a természet kifogyhatatlan gazdagságú színpompáját. Itt minden él, ragyog, virágzik és fejlődik. Valóságos tündérország ez a szó szoros értelmében”
A japánkert kövei, műtárgyai
A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
A japánkert bejáratánál máris egy műtárggyal találkozhatunk
Torii – a kapu
A 2010-ben végzett parképítő technikus osztály emléktárgya. A japánkerti kapuk felső lécei között gyakran felirat szerepel, mely tartalmában vagy a kert hangulatát igyekszik előrevetíteni, vagy egy elgondolkodtató szövegrész. Az itt látható kapu felirata a japánban szokatlan, direkt üdvözlet, jelentése: Isten hozott.
Mire ösztökél a japánkert
A kapu a belépést tudatosítja bennünk, a lépőkövek indulásával magunk elé nézünk (magunkba pillantunk) és feltekintünk a kert szépségeire (kinyitjuk lelkünk). A küszöbkő a határmezsgye, ami megállít, irányt ad, a szemet és a járást is vezetni kezdi. A küszöb környezetétől eltérő anyaga mutatja az új világba való belépést. A régi Japánban az emberek még fogékonyak voltak a sziklákból és növényekből megtapasztalható transzcendensre. Kertjükbe lépve, gondjaikat hátra hagyva megtapasztalhatták a békét, az áldás és nyugalom helyén.
A Varga Márton által megálmodott japánkert a sima terepek átformálását szolgáló laposkertek, illetve sík vidéki (hiraniwa) alaptípuson belül a tavas sétakertek (daimyō) rendszerébe sorolható. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a kert a hegyvidéki (tsuki-yama) kertekre jellemzően vízesés és tó elemeket hordoz, azonban a hiraniwa-ban fontos kövek elrendezése is hangsúlyos, viszont a víz nem folyóka formájában jelenik meg.
Varga Márton japánkertjében több áthidaló kő – és lépőkő (tobiishi)vezet, melyek megkönnyítik a rejtett zugok felderítését, megtekintését. A tervezőt idézve: „a Shihoshomen technika alapján épült Hiraniwa nevű laposkertek, melyek minden irányból áttekinthető festői képet nyújtanak… lapos kőlapokból szerkesztett hidak… Tobiishik – lépőkövek… melyek rendszerint egy-egy rövid lépés távolságra voltak egymástól elhelyezve.
Ezt jelképezi a víz a japánkertben
A látogatót az áramló víz (yarimizu) végigvezeti a kerten. A víz állandó mozgásával, körforgásával s a hullámok játékával a pillanatot, a múlandóságot jelenti, ugyanakkor az állandóságot, az örökkévalóságot is.
A tó alapja a kb. 200 m2 nagyságú, erősen tagolt partvonalú tórendszer, melyben a jelentősebb egységeket Varga Márton tervei alapján művészien elrendezve építették meg. Ezek: Vízesés, Kincseshajó, Teknőcsziget, Darusziget valamint a Semmiség óceánja.
A háború utáni időszak a japánkert életében
A második világháború súlyos károkat okozott a japánkert növényeiben, berendezéseiben. Sajnos – a háború befejezését követő években – több kőlámpás és egy daru szobra is eltűnt, illetve más intézménybe került. A japánkert megépítése óta meglévő és megtekinthető jellegzetesebb növényeink: Acer ginnala, Hibiscus syriacus, Prunus nana, Orixa japonica, Acer platanoides, Sophora japonica, Wisteria sinensis stb. A kedvező mikroklíma hatására számos fa tekintélyes növekedésével, méltóságteljes megjelenésével hívja fel magára a figyelmet, így pl.: az Acer platanoides, Corylus colurna, Sophora japonica stb.
A Varga Márton által megálmodott, megépített és a jelenkor áldozatos munkájával a mai napig fenntartott japánkert jelentősége és az intézmény dolgozóinak feladatai:
- Klasszikus példák alapján az ország első, nagy gondossággal kialakított japánkertje, kerttörténeti emlék és olyan művészi alkotás, mely a kertkultúra és kertmesterség egyik fontos megjelenési formája.
- A növényfajok gazdagsága, gyűjteményes jellege alapján – az iskolai tankert többi részével együtt botanikus kertként is – ellátja feladatát.
- A kert – az iskola pedagógiai programjának megfelelően – a nevelési-oktatási feladatok teljesítésében tölt be elsődleges szerepet.
- Együttműködési megállapodás, egyeztetés alapján oktatási (általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák stb.), kulturális és művelődési intézmények számára foglalkozások megszervezése, biztosítása.
- Ismeretszerzés, esztétikai nevelés, szemléletformálás: a természetes és épített környezetünk megismerésére, annak megóvására, védelmére való figyelemfelhívás; bemutatók, előadások kapcsán.
- „Otthonunkban a Természet” címmel minden év tavaszán, szinte már hagyományőrző jelleggel nagyszabású kiállítás és vásár keretében előadásokkal, szaktanácsadással, sokszínű bemutatóval várják a látogatókat, érdeklődőket.
- Nem hanyagolható el az a kedvező környezeti hatás sem, amelyet a kert a város lakótelepekkel zsúfolt szűkebb környezetében kifejt (zajcsökkentés, levegőtisztítás, kedvező mikroklimatikus feltételek kialakulása, esztétikai hatás stb.).
Az ország első japánkertjének elérhetősége
1149 Budapest, Mogyoródi út 56-60.
+36 1 273 2741
Belépés díj ellenében.
