bakancslistashelyek_logo

Tündérország Zuglóban – Japánkertet rejt a lakótelep

Sosem lehet tudni mi bújik meg a kerítések rejtekén. Így van ez a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium kapuival is. Kívülről egy átlagos intézménynek tűnik, parkosított udvarral amin nevéből eredően nem lepődik meg az arra járó. Viszont már feltűnhet a kerítés sarkain ékeskedő Japánkert feliratos tábla, majd a bejáratnál még több információ.

Az ország első japánkertje a mai napig elvarázsolja a látogatót

Ami ránk vár ha belépünk az intézmény kapuján, az egy botanikus kalandozás, egy elmélyült séta, egy meghitt kis kirándulás, a nagyvárosi életből csöppenünk a nyuszi üregébe, mint Alice.

Ennek a botanikus kalandozásnak egyik szeglete a japánkert.

Magyarország első japánkertjét 1926-ban saját tervei alapján kezdte el építeni Varga Márton, és 1928-ban készült el 1586 m2-en.

Japánkert Budapest Zugló
Az ország első japánkertje Zuglóban

A japánkert nem száraz definícióban, hanem művészi megfogalmazásban:

„Japán, növényzete élénkségét és szépségét, úgy a légnek tisztaságát illetőleg, és sok más tekintetben is a földgömb legszebb és legkedvesebb része. Úgy érzi itt magát az ember, mintha egy soha nem múló tavasz örökös reggelében egyszerre élvezné a nap melegét, az illatos lombok enyhe árnyát, az átlátszó üde léget s a természet kifogyhatatlan gazdagságú színpompáját. Itt minden él, ragyog, virágzik és fejlődik. Valóságos tündérország ez a szó szoros értelmében”

A japánkert kövei, műtárgyai

A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.

A japánkert bejáratánál máris egy műtárggyal találkozhatunk

Torii – a kapu
A 2010-ben végzett parképítő technikus osztály emléktárgya. A japánkerti kapuk felső lécei között gyakran felirat szerepel, mely tartalmában vagy a kert hangulatát igyekszik előrevetíteni, vagy egy elgondolkodtató szövegrész. Az itt látható kapu felirata a japánban szokatlan, direkt üdvözlet, jelentése: Isten hozott.

Mire ösztökél a japánkert

A kapu a belépést tudatosítja bennünk, a lépőkövek indulásával magunk elé nézünk (magunkba pillantunk) és feltekintünk a kert szépségeire (kinyitjuk lelkünk). A küszöbkő a határmezsgye, ami megállít, irányt ad, a szemet és a járást is vezetni kezdi. A küszöb környezetétől eltérő anyaga mutatja az új világba való belépést. A régi Japánban az emberek még fogékonyak voltak a sziklákból és növényekből megtapasztalható transzcendensre. Kertjükbe lépve, gondjaikat hátra hagyva megtapasztalhatták a békét, az áldás és nyugalom helyén.

A Varga Márton által megálmodott japánkert a sima terepek átformálását szolgáló laposkertek, illetve sík vidéki (hiraniwa) alaptípuson belül a tavas sétakertek (daimyō) rendszerébe sorolható. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a kert a hegyvidéki (tsuki-yama) kertekre jellemzően vízesés és tó elemeket hordoz, azonban a hiraniwa-ban fontos kövek elrendezése is hangsúlyos, viszont a víz nem folyóka formájában jelenik meg.

Varga Márton japánkertjében több áthidaló kő – és lépőkő (tobiishi)vezet, melyek megkönnyítik a rejtett zugok felderítését, megtekintését. A tervezőt idézve: „a Shihoshomen technika alapján épült Hiraniwa nevű laposkertek, melyek minden irányból áttekinthető festői képet nyújtanak… lapos kőlapokból szerkesztett hidak… Tobiishik – lépőkövek… melyek rendszerint egy-egy rövid lépés távolságra voltak egymástól elhelyezve.

Ezt jelképezi a víz a japánkertben

A látogatót az áramló víz (yarimizu) végigvezeti a kerten. A víz állandó mozgásával, körforgásával s a hullámok játékával a pillanatot, a múlandóságot jelenti, ugyanakkor az állandóságot, az örökkévalóságot is.
A tó alapja a kb. 200 m2 nagyságú, erősen tagolt partvonalú tórendszer, melyben a jelentősebb egységeket Varga Márton tervei alapján művészien elrendezve építették meg. Ezek: Vízesés, Kincseshajó, Teknőcsziget, Darusziget valamint a Semmiség óceánja.

A háború utáni időszak a japánkert életében

A második világháború súlyos károkat okozott a japánkert növényeiben, berendezéseiben. Sajnos – a háború befejezését követő években – több kőlámpás és egy daru szobra is eltűnt, illetve más intézménybe került. A japánkert megépítése óta meglévő és megtekinthető jellegzetesebb növényeink: Acer ginnala, Hibiscus syriacus, Prunus nana, Orixa japonica, Acer platanoides, Sophora japonica, Wisteria sinensis stb. A kedvező mikroklíma hatására számos fa tekintélyes növekedésével, méltóságteljes megjelenésével hívja fel magára a figyelmet, így pl.: az Acer platanoides, Corylus colurna, Sophora japonica stb.

A Varga Márton által megálmodott, megépített és a jelenkor áldozatos munkájával a mai napig fenntartott japánkert jelentősége és az intézmény dolgozóinak feladatai:

  • Klasszikus példák alapján az ország első, nagy gondossággal kialakított japánkertje, kerttörténeti emlék és olyan művészi alkotás, mely a kertkultúra és kertmesterség egyik fontos megjelenési formája.
  • A növényfajok gazdagsága, gyűjteményes jellege alapján – az iskolai tankert többi részével együtt botanikus kertként is – ellátja feladatát.
  • A kert – az iskola pedagógiai programjának megfelelően – a nevelési-oktatási feladatok teljesítésében tölt be elsődleges szerepet.
  • Együttműködési megállapodás, egyeztetés alapján oktatási (általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák stb.), kulturális és művelődési intézmények számára foglalkozások megszervezése, biztosítása.
  • Ismeretszerzés, esztétikai nevelés, szemléletformálás: a természetes és épített környezetünk megismerésére, annak megóvására, védelmére való figyelemfelhívás; bemutatók, előadások kapcsán.
  • „Otthonunkban a Természet” címmel minden év tavaszán, szinte már hagyományőrző jelleggel nagyszabású kiállítás és vásár keretében előadásokkal, szaktanácsadással, sokszínű bemutatóval várják a látogatókat, érdeklődőket.
  • Nem hanyagolható el az a kedvező környezeti hatás sem, amelyet a kert a város lakótelepekkel zsúfolt szűkebb környezetében kifejt (zajcsökkentés, levegőtisztítás, kedvező mikroklimatikus feltételek kialakulása, esztétikai hatás stb.).

Az ország első japánkertjének elérhetősége

1149 Budapest, Mogyoródi út 56-60.
+36 1 273 2741
Belépés díj ellenében.

Zugló japánkert
Látogasd meg Budapest legszebb tavait. Útmutatóért kattints a képre!

Ebben a cikkben olvashatsz

Legújabb tartalmak
Hirdetés
Olvass tovább
Budapest Paskal gyógyfürdő

Budapest gyógyfürdői – melyiket válaszd 2. rész

Az első részben áttekintettük Budapest gyógyfürdői közül a Dagály-, Dandár-, Gellért-, Király-, és Lukács gyógyfürdőket. Valamint különbséget tettünk termál és gyógyvíz között.  Budapest gyógyvizei –

Balnoterápia

Balneoterápia a Balatonnál

A balneoterápia is egyfajta élmény hotelnek mondható. Az élmény hotelek kínálata igen csak végtelen: az  izgalmas, szívet dobogtató, határaidat feszegetőn át, a tesi és lelki kényeztetést nyújtókig