Nyíregyházán sok látnivaló várja az utazót. Vannak maguktól érthetően izgalmas szórakozások, mint például a Nyíregyházi Állatpark vagy az Aquarius Élmény- és Parkfürdő. És van olyan amit először fel kell fedezni és utána az utazó elégedetten távozik, mondván „De jó hogy eljöttünk!” A Sóstói Múzeumfalu véleményem szerint pont ilyen. Egy igazán látványos múzeumfalu kicsiknek és nagyoknak!
Az ország második legnagyobb és igazán látványos múzeumfaluja
Még több látnivaló a látványos múzeumfalun túl
Nyíregyháza – Sóstó látnivalói
- Nyíregyházi Állatpark
- Tófürdő
- Sóstói zenélő szökőkút
- Szabadtéri Színpad
- Kilátó a templomtoronyban
- Tuzson János Botanikus Kert
- Szindbád Színháztörténeti Rendezvénytér
- Bencs Villa
- Nyíregyházi templomok
- Séta a belvárosban
- Aquarius Élmény- és Parkfürdő
- Sóstógyógyfürdő
- Kállay Gyűjtemény
- Móricz Zsigmond Színház
- Bujtosi-tavak
- Jósa András Múzeum
- Sóstói Múzeumfalu
Mi az a múzeumfalu?
A múzeumfalu egy olyan szabadtéri múzeum, amely bemutatja egy adott régió vagy népcsoport hagyományos építészetét, életmódját és kultúráját. Ezek a múzeumok gyakran eredeti vagy rekonstruált épületekből állnak, például lakóházakból, gazdasági épületekből, templomokból, iskolákból és más közösségi épületekből. A múzeumfaluk célja, hogy a látogatók számára élményszerűen mutassák be a múltat, és megőrizzék a kulturális örökséget.
Milyen élményt, látnivalót kínál a múzeumfalu
- Épületek és udvarok: korhűen berendezett épületek, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a régi idők mindennapjaiba.
- Kézműves bemutatók: hagyományos mesterségek és kézműves tevékenységek bemutatói, például kovácsolás, fazekasság, szövés.
- Hagyományőrző programok: néptánc, népzene, hagyományos játékok és szokások bemutatói.
- Interaktív kiállítások: lehetőség a látogatóknak, hogy kipróbálják a régi mesterségeket és tevékenységeket.
Múzeumfalu vagy skanzen?
A „skanzen” és a „múzeumfalu” kifejezések nagyjából ugyanazt jelentik, de használatuk és a kulturális kontextusuk eltérő lehet.
A „skanzen” kifejezés a svéd „Skansen” szóból ered, amely a világ első szabadtéri múzeuma, és Stockholmban található. Ezt a kifejezést használják Magyarországon is a hasonló intézményekre.
A „múzeumfalu” általánosabb kifejezés, amelyet különböző országokban használnak a szabadtéri néprajzi múzeumok megnevezésére.
A „skanzen” és a „múzeumfalu” egyaránt célja a hagyományos építészet, életmód és kultúra bemutatása. Az egyes intézmények közötti különbségek inkább a gyűjteményekben, a bemutatott régiókban és a programokban rejlenek.
Hogyan épült fel ez a látványos múzeumfalu
1970-ben 1,5 hektáron kezdődött el a ennek a napjainkban igen látványos múzeumfalunak az építése.
1971: Helyreállítják a jánkmajtisi lakóházat, a besztereci lakóházat, a garbolci tyúkgórét és málésgórét, valamint a vámosoroszi magtárt. A munka lassan halad, mert alig találnak kivitelezőt, illetve az építésre vállalkozók nem tudnak megfelelő minőségű munkát végezni.
1972: Visszaépül a nagyhódosi ól és disznóól, valamint a Túristvándiból áttelepített csűr.
1973: Helyreállításra kerül a vámosoroszi sütőház.
1974: Visszaépítik a kisnaményi boronafalas istállót.
1975: Ebben az évben visszaépítik a tiszabecsi lakóházat, a nagyari szilvaaszalóházat, a besztereci ház kamráját, valamint elbontják a paszabi földházat.
1976: Helyreállítják a kéki istállót, a paszabi földházat, a tiszaberceli disznóólat és különböző kerítéseket, kapukat készítenek.
1977: Elkészül a nagyhódosi kisnemesi ház, a nagyhódosi disznóól, a kisnaményi tyúkház és a tiszabecsi abora helyreállítása.
A már ekkor látványos múzeumfalu még tovább gyarapszik
1978: Befejeződik az építés I. üteme a déli területen. A három szatmári és két rétközi portán összesen 35 épület áll. Az északi területen helyreállítják a nyírlugosi depót és a kállósemjéni istállót. Augusztus 20-án megnyílik a gépállomások 30. évfordulóját reprezentáló traktorkiállítás a múzeumfalu területén.
1979: 7 hektárosra bővül a Sóstói Múzeumfalu. Az építőbrigád helyreállítja a tarpai kisnemesi házat és az anarcsi bálványos házat, valamint a nyírlugosi galambházat. Befejeződik a tűzivíztározó építése, valamint elkészül a zsindelytetős, fából készült főbejárati épület.
1979: szeptember 28-án megnyitja kapuit a Sóstói Múzeumfalu, az ország negyedik szabadtéri néprajzi múzeuma.
1982: Megnyílik a látogatók előtt a Kállósemjénből áttelepített lakóház és a nagyhódosi kerülőház („temetőcsősz háza”).
1984: Átadják a tarpai porta gazdasági épületeit, illetve a nyíregyházi tűzoltóság által fülpösdaróci mintára, rekonstrukcióban épített tűzoltószertárt.
1987: Visszaépül a tiszadobi halászház a gazdasági épületekkel együtt. Befejeződik a néprajzi raktár és a hozzátartozó irodahelyiségek, technikai részlegek felépítése, megtörténik az épület beüzemelése. Felavatják a faluközpont első közösségi épületét, a Barabásból áttelepített elemi népiskolát.
1988: Átadásra kerül a Nagycserkesz-Cigánybokorból áttelepített „tirpák” ház.
1990: Megtörténik az ugyancsak Barabásról áttelepített szatócsbolt és kocsma helyreállítása.
1992-2014 közötti időszakban: megnyílik a nyíregyházi műhelysor, ahol a mézeskalácsos, suszter és csizmadia, kalapos, kádár, kerékgyártó és a szíjgyártó fontosabb eszközeit, szerszámait láthatja a közönség. Elkészül a tivadari fazsindelyes harangláb másolata.Visszaépítik a pócspetri házat és rekonstrukcióban felépülnek a cigányházak. Átadják a kisdobronyi templom másolatát, és látogathatóvá válik a Kisvárdáról áttelepített kovácsműhely. A múzeum megnyitja az ajándékba kapott gyulaházi paplakot. Visszaépül a jármi kisnemesi kúria, és átadják az elbontott, egykor Matolcson működött malom másolata. Átadják a tirpák tanya gazdasági épületeit. Elkészül a temetőrekonstrukció a már korábban átadott nagyhódosi kerülőház („temetőcsősz háza”) szomszédságában. Megnyílik Nyíres, az Árpád-kori falurekonstrukció, amely a XI-XIII. század tipikusnak tekintett háztípusait, egy szabadtéri kemencét és egy kutat mutat be.