Szenzációs felfedezés: Megtalálták Atlantisz elveszett városát az Atlanti-óceán mélyén!​

120 000 éves város az Atlanti-óceán mélyén? A kutatók szerint ez lehet Atlantisz – és még földönkívüli élet nyomaira is akadtak a közelben!

Valóban megtalálták volna Atlantisz elveszett városát?

Az emberiség egyik legnagyobb rejtélye végre megoldódni látszik! Tudósok egy 120 000 éves, elveszett városra bukkantak az Atlanti-óceán fenekén, amelyről sokan úgy vélik, hogy maga Atlantisz lehet. A felfedezés nemcsak a történelemkönyveket írhatja újra, hanem a földönkívüli élet kutatásában is mérföldkő lehet!

iStock 1313288623

Atlantisz – mítosz, legenda vagy elveszett civilizáció?

Atlantisz története több mint kétezer éve foglalkoztatja a világot. Az első írásos említés a görög filozófustól, Platóntól származik, aki időszámításunk előtt 360 körül két dialógusában – a Timaioszban és a Kritiaszban – említi meg az „elveszett szigetet”. Platón szerint Atlantisz egy hatalmas, fejlett civilizáció volt, amely körülbelül 9000 évvel az ő ideje előtt létezett. A sziget az „Atlanti-óceánon túl” helyezkedett el, és nagyobb volt, mint Líbia és Kis-Ázsia együttvéve. Lakói fejlett technológiát, társadalmi rendet és páratlan gazdagságot élveztek – de gőgjük és hatalomvágyuk végül a vesztüket okozta.

Plató szerint Atlantisz egy nap alatt süllyedt el a tengerben egy pusztító földrengés és árvíz következtében. A történet valójában allegóriaként szolgált az ő idejében, figyelmeztetésként Athén számára: a hatalommal való visszaélés mindig bukáshoz vezet. Ugyanakkor azóta is sokan keresik a „valódi” Atlantiszt, feltételezve, hogy Platón valós eseményt vagy legalábbis valós helyszínt örökített meg – például a minószi civilizáció pusztulását Théra (Santorini) vulkánkitöréséhez kapcsolva.

A minószi kultúra, amely Kréta szigetén virágzott i. e. 2000–1450 között, a régészeti leletek szerint valóban fejlett városépítészettel, vízvezetékrendszerrel és kereskedelmi hálózattal rendelkezett. A Santorini vulkán i. e. 1600 körül bekövetkezett pusztító kitörése miatt sokan úgy vélik, ez lehetett a történelmi alapja Atlantisz legendájának.

Más teóriák is léteznek…..

Más teóriák szerint Atlantisz a Bahamák, Spanyolország, Antarktisz, sőt, még Antarktisz alatt is lehetett – ezek mind a helymeghatározás különböző próbálkozásai. A modern időkben Atlantisz egyre inkább a spirituális, ezoterikus és alternatív történelmi elméletek kedvelt témája lett. Egyesek szerint Atlantisz nem csupán egy elveszett sziget, hanem egy magasabb tudatosságot képviselő civilizáció volt, amely valamilyen kataklizma során tűnt el.

A tudományos világ többsége szkeptikus, és Platón elbeszélését inkább filozófiai példázatként, semmint tényleges történelmi forrásként kezeli. Mégis, Atlantisz újra és újra felbukkan a hírekben, dokumentumfilmekben, regényekben és – ahogy a legutóbbi felfedezés is mutatja – a kutatók fantáziájában.

A 2025-ös év szenzációs lelete – a 120 000 éves, tenger alatti város az Atlanti-óceán mélyén – újraélesztette a reményt, hogy talán mégis volt valami igazság a mítosz mögött. Vajon valóban Atlantisz nyomaira bukkantunk? Vagy csak egy újabb, elveszett civilizációt fedezünk fel, amely eddig rejtve maradt a világ szeme elől?

iStock 819995282

Atlantisz elveszett város nyomában

A nemzetközi kutatócsoport az Atlanti-óceán közepén, a Közép-Atlanti-hátságtól nyugatra, 700 méteres mélységben fedezte fel a várost. A terület egy hidrotermikus mező, ahol forró víz kering a Föld felszíne alatt. Ez a mező a leghosszabb életű geotermikus terület a tengerben, és különleges ökoszisztémát rejt.​

A városban találtak ókori falakat, amelyek legalább 120 000 évesek, valamint egy monolitot, amelyet Poszeidónról, a tenger görög istenéről neveztek el. A kürtők forró gázt lövellnek ki, és a város rengeteg óceánlakó lénynek ad otthont, például csigáknak, mikrobiális közösségeknek és különféle rákféléknek.

Ősi ökoszisztéma és földönkívüli élet

A felfedezett ökoszisztéma különlegessége, hogy a zord körülmények ellenére is virágzik. A mikrobiológusok szerint ez az ökoszisztéma-típus az Enceladuson (a Szaturnusz holdján) vagy az Európán (a Jupiter holdján) is aktív lehet, és talán a múltban a Marson is így volt.

Veszélyben a felfedezés – Atlantisz elveszett városa

Annak ellenére, hogy a felfedezés óriási tudományos jelentőséggel bír, a terület veszélyben van. 2018-ban Lengyelország megkapta a jogot a Közép-Atlanti-hátság 10 000 négyzetkilométeres bányászati célú feltárására. A kutatók attól tartanak, hogy a bányászat elpusztíthatja az elveszett várost, mielőtt teljesen megérthetnénk annak jelentőségét.

Miért érdemes figyelni?

Ez a felfedezés nemcsak a történelem és a régészet szempontjából jelentős, hanem új távlatokat nyithat a földönkívüli élet kutatásában is. Az ősi ökoszisztéma tanulmányozása segíthet megérteni, hogyan alakulhatott ki az élet más bolygókon.​

A Bakancslistáshelyek.hun nemcsak álomszép úti célokat mutatunk be, hanem folyamatosan figyeljük a világ legizgalmasabb friss híreit is – legyen szó titokzatos felfedezésekről, különleges természeti jelenségekről vagy eldugott csodákról, amelyek egyenesen a bakancslistádra kívánkoznak. Szenvedélyünk az utazás, és folyamatosan kutatjuk azokat a helyeket, amelyek nemcsak szépek, hanem történetük, hangulatuk vagy misztikumuk miatt is igazán különleges élményt nyújtanak. Ha szereted azokat a desztinációkat, amelyekről kevesen tudnak, de örökké emlékezetesek maradnak, jó helyen jársz.

Kövess minket a Bakancslistáshelyek.hu-n, hogy elsőként értesülj a legújabb felfedezésekről és utazási tippekről!​

Olvass tovább