A turizmus világszerte fontos gazdasági ágazat, amely rengeteg országnak jelentős bevételt hoz. Azonban nem mindenhol fogadják tárt karokkal az utazókat. A túlturizmus okozta problémák – például a környezet károsodása, a helyiek életkörülményeinek romlása vagy a kulturális értékek elidegenedése – egyre több országot késztetnek arra, hogy szigorítsák a turistákra vonatkozó szabályokat. Nézzük meg, melyek ezek az országok, és mi áll a döntéseik hátterében.

1. Hollandia: A túlzott szabadság ára

Amszterdam neve sokak számára egyet jelent a szabadsággal, de a holland főváros lakói egyre kevésbé örülnek ennek a hírnévnek. A vöröslámpás negyed és a kannabiszkávézók turisták ezreit vonzzák, akik gyakran nem tartják tiszteletben a helyi szabályokat és szokásokat. Ennek hatására a város vezetése drasztikus lépéseket tett: betiltották az utcai kannabiszfogyasztást, és korlátozták a legény- és leánybúcsúk szervezését. A kampányok célja, hogy visszafogják a „buliturizmust”, miközben megtartják Amszterdam kulturális és történelmi vonzerejét.

2. Spanyolország: Turizmusellenes tüntetések Barcelonában

Spanyolország számos régiójában, például Barcelonában, a helyiek számára mindennapossá váltak a turisták elleni tiltakozások. A bérleti díjak elszálltak, az óváros utcái pedig szinte állandóan zsúfoltak. Lanzarote és Benidorm is küzd a zajos, rendbontó turistákkal, főleg brit bulizók csoportjaival. A helyi kormányok intézkedései között szerepel a nyaralóbérletek korlátozása és szigorú bírságok bevezetése, például a közterületi alkoholfogyasztásért. Barcelonában 2028-ra teljesen megszüntetnék az Airbnb-szállások engedélyezését, hogy helyreállítsák a város élhetőségét.

3. Bali, Indonézia: A sziget, amely megfullad a turistáktól

Bali, az indonéz szigetek gyöngyszeme, évente több millió látogatót vonz. Ez a népszerűség azonban komoly terhet ró a helyi közösségekre és a környezetre. A tiszteletlen viselkedésű turisták, a növekvő szeméthegyek és a természet pusztítása miatt a helyi kormány szigorú szabályokat vezetett be. Például tilos a hegyekben túrázni, és egyre több turistát toloncolnak ki tiszteletlen viselkedés miatt. Bali vezetése szeretné, ha a sziget nem a tömegturizmus, hanem az értékes élmények helyszíne lenne.

4. Olaszország: Velence és Róma a fenntarthatóságért

Velence híres csatornái és Róma történelmi nevezetességei évente turisták millióit vonzzák. Ez azonban hatalmas nyomást gyakorol ezekre a városokra. Velencében korlátozták a tengerjáró hajók kikötését, a belépés pedig díjköteles lett. Az Amalfi-parton szigorították a turistabuszok közlekedését, és külön díjat vetettek ki a népszerű látványosságok látogatására. Az intézkedések célja, hogy megóvják Olaszország páratlan kulturális és természeti kincseit a túlzott terheléstől.

5. Bhután: Luxusadóval a fenntarthatóságért

Bhután különleges helyet foglal el a turizmus térképén. Az ország mindig is a fenntarthatóságot tartotta szem előtt, és szigorú szabályozásokkal igyekszik megóvni természeti és kulturális értékeit. A napi turisztikai adó, amely jelenleg 100 dollár, biztosítja, hogy csak a legelkötelezettebb látogatók érkezzenek. Ez a modell segít elkerülni a túlzsúfoltságot, miközben bevételt generál az ország fejlődéséhez.

6. Görögország: Szantorini és Mykonos határain túl

A görög szigetek, különösen Szantorini és Mykonos, a túlturizmus szimbólumaivá váltak. A szigetek lakói a megemelkedett árak és a zsúfoltság miatt panaszkodnak, míg a természetes környezet jelentősen károsodott. A görög kormány ezért bevezetett egy 20 eurós belépődíjat a tengerjáró hajóval érkező turisták számára, és korlátozta a napi látogatók számát. Az intézkedések célja, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegyék a turizmust.

7. Thaiföld: A Maya Bay tanulsága

Thaiföld egyik legismertebb helyszíne, Maya Bay, a „The Beach” című film után vált világhírűvé. A turisták által okozott károk miatt az öböl többször is bezárásra került, hogy regenerálódjon. Thaiföld más helyszínein is szigorú szabályokat vezettek be, hogy csökkentsék a természeti környezet terhelését, és védjék a helyiek életminőségét.

8. Japán: A hagyományok és a nyugalom őrzői

Japán gazdag kulturális öröksége évente turisták millióit vonzza, de az ország egyes részei, például Kiotó Gion negyede, már nem tudják kezelni a látogatók számát. A helyi kormány intézkedéseket vezetett be, hogy megóvják a történelmi helyszínek nyugalmát. Óriási paravánokat helyeztek el a turisták által kedvelt kilátópontokon, hogy csökkentsék a zsúfoltságot.

9. Francia Polinézia: Határt szabott turizmus

Francia Polinézia trópusi szigetei a luxus és a kikapcsolódás szinonimái, de a szigetcsoport kormánya szigorúan szabályozni kezdte a turisták számát. A Fāri’ira’a Manihini 2027 terv célja, hogy a látogatók száma ne haladja meg a helyi lakosság számát. Ez a fenntarthatóság érdekében hozott intézkedés példaértékű lehet más országok számára is.

10. Horvátország: Dubrovnik harca a tömegekkel

Horvátországban Dubrovnik óvárosa az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont, de a helyiek életét megkeserítette a túlturizmus. A kormány korlátozta a tengerjáró hajók napi kikötését és a szuvenírboltok számát, hogy csökkentsék a zsúfoltságot. Ezek az intézkedések segítenek fenntartani a város történelmi értékeit.

11. Peru: Machu Picchu védelme

A világörökségi helyszínként nyilvántartott Machu Picchu évente több millió látogatót vonz. A perui kormány korlátozta a belépők számát, és szigorú szabályokat vezetett be a turisták viselkedésére vonatkozóan, hogy megóvják az ősi romokat a károsodástól.

12. Észak-Korea: A világ legzártabb országa

Észak-Korea mindig is a zártság szimbóluma volt. Az országba csak csoportosan lehet belépni, és a látogatók szigorú szabályozások mellett is csak korlátozottan mozoghatnak. Ez a hely a turizmus szempontjából inkább különleges kihívás, mint valódi célpont.

Ezek az országok megmutatják, hogy a turizmus nem mindenhol áldás. A helyiek védelme, a fenntarthatóság és a kulturális értékek megőrzése érdekében hozott intézkedések hosszú távon mindenki érdekét szolgálják – a turistákét is.