Ez Horvátország Teslával: 8 napos roadtrip Plitvicétől Dubrovnikig cikksorozatunk második része, melyben egy villanyautóval, egy Tesla Model Y Long Range Juniperrel járjuk be Horvátországot. Az első részt, melyben Plitvicét és az odajutást, töltési lehetőségeket mutatjuk be,  olvasd el ITT!

A második nap Plitvice után még megebédeltünk a Lakeside Hotel remek éttermében, majd elindultunk dél felé. Útközben a Zadar Superchargernél álltunk meg egy gyors, 15 perces töltésre (106 kW feletti teljesítménnyel, 80%-os limitig). A töltőt először bezártnak mutatta a Tesla, de ha ránagyítottunk a térképre, látható volt, hogy a Zadarba vezető gyorsforgalmi út mindkét oldalán van egy-egy SuC, és csak a kifelé vezető van zárva. Maga a helyszín, mely elsőre kecsegtetőnek tűnt, hiszen egy Shell kúton van. De amikor odaértünk egészen bizarr látványt nyújtott: a SuC a benzinkút mögött egy piros-fehér láncokkal elkerített, murvás-sóderes területen fekszik, ahol látszólag még javában zajlik a környezet rendezése.

Miközben a háttérben a Velebit-hegység fenséges sziklafalai magasodnak, behajtáskor érdemes nagyon lassan manőverezni a rejtett padkák és a laza kavicságy miatt. Az egész annyira nem egyértelmű, hogy olvastam fórumokon, volt olyan Tesla, ami hatalmas koppanással hajtott át a padkán, majdnem felakadva. Állítólag az egész csak egy ideiglenes állomás.  A szembe oldalon is van ugye egy SUC, de ahogy az app is írta, az éppen üzemen kívül volt, amikor ott jártunk.

Na ez a töltő nem az amit még egyszer látni szeretnék, legközelebb máshova tervezem inkább a töltést. Efféle töltőket és töltéseket képzelnek el a dízel autósok, amikor azt mondják, nem akarnak elektromos autót. De  szerencsére a Tesla rengeteg játékot biztosít az ilyen alkalmakra, úgyhogy ezt a 15 percet az Arcade nevű játékkal töltöttük. Akinek nincs Teslája, talán nem tudja, hogy ezek beépített játékok, amit mind az első nagy képernyőn, mind a hátsón is lehet játszani, az utóbbin menet közben is, ráadásul a Playstation kontrollerét is hozzácsatlakoztattam a Teslához, így azzal.  Szóval összességében nem volt vészes, inkább érdekes, eltérő a nem megszokottól.

Hol érdemes megállni Zadartól Trogir felé?  Skradin – 20 perces panorámaszünet a Krka-kanyon felett

Továbbhaladva dél felé, ha nincs fél napod bemenni a Krka Nemzeti Parkba, a Skradin feletti kilátópontnál akkor is „kötelező” megállni 15–20 percre. A fenyőerdőkkel borított, meredek szurdokvölgy mélyén kanyargó Krka folyó itt szélesedik ki: a vörös cserepes kisváros és a fehér templomtorony előtt több tucatnyi hófehér vitorlás és luxusjacht horgonyoz a szélvédett öbölben. Többször voltam már ebben a marinában hajóval, az egyik kedvencem, nagyon hangulatos felvitorlázni a folyón a magas kőfalak között.

Skradin apró városkája is cuki, és a KRKA vízesés és nemzeti park is kihagyhatatlan látnivaló, ha még nem jártál ott. De talán az jobb  nyáron, amikor meleg van. De ha nem vitorlázol, innen felülről is nagyon szép látvány, állj meg, ha Zadar felől Trogir irányába, vagy akár visszafelé visz az utad.

Érdemes megnézni Sibeniket? Šibenik – A habarcs nélkül épült katedrális városa

Šibenikbe már viszonylag komolyabb, 2–3 órás városnézésre érkeztünk. A dalmát nagyvárosok között Šibenik történelmi különlegesség: míg Zadar, Trogir vagy Split alapjait az ókori görögök és rómaiak rakták le, Šibeniket maguk a horvátok alapították a 11. században. Sokszor van az az érzésed Horvátországban, hogy itt minden a Velencei Birodalom lenyomata, mit tettek ehhez a horvátok? Hát Sibenikben és Dubrovnikban megtalálod az eredeti horvát alkotásokat.

A város szívében álló, UNESCO világörökségi védettségű Szent Jakab-székesegyház (Katedrala sv. Jakova) az európai reneszánsz építészet egyik csodája. A vakítóan fehér mészkőből emelt épületet – beleértve a lenyűgöző rózsaablakos homlokzatot, a csavart oszlopos kapuzatot és a kőből készült dongaboltozatot is – Juraj Dalmatinac mester a 15. században egyetlen gramm habarcs vagy fa kötőelem nélkül, kizárólag milliméter pontosan egymásba csapolt brači kőtömbökből építette meg. A katedrális körüli sikátorok, lépcsősorok és a tengerparti sétány egy könnyed délutáni sétával tökéletesen bejárhatók.

Sibenikben egészen a belvárosig tudtunk gond nélkül autózni, ahol egy mélygarázsban hagytuk az autót pihenni, amíg mi nézelődtünk. Poljana Public Garage a neve a helynek, van elektromos autó töltő is, de nekünk nem kellett tölteni. Itt találod a térképen.

Milyen Primošten?  – Felülről biztos szép

Šibenik után a tengerparti főúton haladva bukkant fel Primošten. Bár korábban terveztük, de az óvárosba végül nem hajtottunk be, hanem megálltunk a főút melletti magasabban fekvő panorámaponton – és ezt mindenkinek jó szívvel ajánlom. Primošten eredetileg egy önálló kis sziget volt, amelyet a 16. századi török támadások idején fallal erősítettek meg, és csak később kötötték össze egy töltésúttal a szárazfölddel. Fentről, a kilátóból nézve tökéletesen kirajzolódik a tengerbe nyúló, mandula alakú félsziget a sűrűn egymás mellé épült vörös tetős házakkal és a dombtetőn magasodó Szent György-plébániatemplommal. Bár korábban voltam már itt hajóval, még annak idején, amikor a Föld kerülő Gáll Józseftől tanultuk a tengeri vitorlázás rejtelmeit a 2000-es évek elején, de már nem emlékszem annyira rá, így legközelebb biztosan megnézzük. Te voltál már itt? Várjuk képeidet Facebook  csoportunkban itt!

Milyen a jó töltő egy hotelben, és melyik nem ér semmit? Mit nyújt Trogir, valamint Makarska?

A második éjszakát a Rogoznica melletti Hotel Life szállodában töltöttük, amely a teljes utazásunk leggyengébb láncszeme lett. Bár a naplemente szép volt a saját partszakaszról, a reggeli átlagos maradt, a legnagyobb csalódást pedig az elektromosautó-töltés okozta. A szálloda nem fogyasztás alapján számlázott, hanem egy fix, 30 eurós töltési csomagot akart kifizettetni. Mivel az autónkból mindössze 20–30% hiányzott, ezt az ajánlatot elengedtük. Nem értik még a hotelek nagy részében a vezetők, hogyan kell az elektromos autósok igényeit kielégíteni. Pedig egy egyre bővülő guest personáról beszélünk, akit érdemes lenne megfogni. Tisztelet a kivételnek, melyekről hamarosan beszélek.

A Hotel Life szállodát néha boutique hotelnek is nevezik, de semmilyen ilyen jellegű tulajdonsága nem volt. Nyáron sem jönnék ide, mert bár nincs messze a part, az nem annyira vonzó. Mindegy, ebbe belenyúltunk, a személyzet legalább kedves volt, és volt hol aludnunk.

Szállodai töltés hiányában másnap reggel a Split–Dugopolje Superchargernél kezdtünk. Megint azt mondanám, örülhetnek a benzinesek, hogy belenyúltunk, de azért ócska benzinkúton is sokszor álltam már meg a BMW-vel, és abban még csak játék sem volt… Maguk a töltőoszlopok hibátlanul működtek, de a környezet kifejezetten lehangoló: egy hatalmas, kihalt irodaház tövében, gazos szegélyek mellett állnak a töltők, a környéken lévő üzletek pedig mind zárva tartottak. Ez tipikusan a „töltünk 10 percet és menekülünk tovább” jellegű megálló lett. Később valaki fórumokon írta, hogy van itt valami szuper „kajálda”, de nekünk ez nem jött szembe….

Milyen Trogir? – A velencei erőd és a pálmafás korzó

Dugopoljéból legurultunk Trogirba. Mivel a történelmi óváros egy apró szigeten fekszik a szárazföld és Čiovo szigete között, a belvárosi hidaknál hatalmas dugó fogadott minket. Vagyis fogadott volna, ha elmegyünk odáig, de a naviban előre láttuk, hogy nem érdemes, így ahelyett, hogy fél órát araszoltunk volna a belső parkolókig, egy külső parkolóban hagytuk az autót, és gyalog sétáltunk be, kb. 7-8 percet – ez a döntés aranyat ért. Itt a parkoló linkje, de készpénz legyen nálad, mert csak azzal lehetett fizetni…

Trogir UNESCO-védett belvárosa a velencei kőépítészet mintapéldája. A legszebb szakasza a széles, fehér mészkővel burkolt déli tengerparti sétány, a Riva, amelyet hatalmas pálmafák és kávézóteraszok szegélyeznek. A sétány végén a 15. századi velencei Kamerlengo-erőd (Kaštel Kamerlengo) sokszögletű bástyája magasodik, amelynek tetejéről páratlan kilátás nyílik a kikötőre és az óvárosra.

Trogir az egyik kedvenc városom Horvátországban. Nem is tudom, Dubrovnik, Porec vagy Torgir jobb-e…? Te melyikben voltál már? Mutasd meg képeidet Facebook csoportunkban ITT!

Milyen Makarska? Miért volt kedvencünk a Hotel Mirjam – Pezsgő a tetőteraszon és ingyenes töltés

Makarska a róla elnevezett riviéra egyik legismertebb városa, közvetlenül a Biokovo-hegység lábánál. Talán ez adja az egyik leglátványosabb sajátosságát is: az Adria és a szinte közvetlenül a város fölé magasodó hegyek együtt egészen különleges hátteret adnak a hosszú tengerparti sétánynak. A belváros központja a Kačić tér, fölötte a 18. században épült Szent Márk-templommal, de érdemes kisétálni a Sveti Petar-félszigetre is, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik a kikötőre és a városra. A másik oldalon az erdős Osejava-félsziget zárja körbe Makarskát. A város így egyszerre klasszikus dalmát üdülőhely, kikötőváros és jó kiindulópont azoknak is, akik a Biokovót szeretnék felfedezni.

Trogir után érkeztünk meg  Makarskába, ahol két éjszakát töltöttünk a négycsillagos Hotel Mirjamban – és számunkra ez lett a teljes nyolcnapos út legjobb szállása. Aludtunk 5 csillagban is, majd később beszélek erről, de mégis, ha visszagondolunk, a Mirjam volt a kedvencünk. Amikor megérkezés után felmentünk a szálloda rooftop medencéjéhez, rendeltünk egy üveg behűtött pezsgőt és egy Aperol Spritzet, és a medence széléről néztük a napsütésben csillogó Adriát a szemközti Brač és Hvar szigetek sziluettjével, pontosan éreztük, miért imádjuk az ilyen utazásokat.

A Hotel Mirjam ráadásul a villanyautósok álma: az elektromos autó töltése a szállóvendégek számára teljesen ingyenes volt. Első este (vagyis reggelre) 100%-ra töltöttük a Teslát, másnap megjártuk Boszniát, visszaérve ismét telecsordult az akkumulátor, így innen egészen Dubrovnikig ingyen energiával autóztunk el. A szálloda teteje tele volt napelemmel, nekik így ez nem került sokba, minket azonban megvettek vele. És nem, ne mondd, hogy „megfizetted a szobával”, mert a szomszéd szobában lévő benzines is ugyanannyit fizetett, mint én. Ráadásul távozáskor egy apró kis édességcsomagot is adtak: na ezek azok a dolgok, melyek nélkül tudnánk élni, mégis pozitív nyomot hagynak.

Na de milyen maga Makarska?

Makarskának sok rajongója van, van egy barátom, aki 15 éve ide jár. Én nem járnék nyaralni ugyan arra a helyre sehova 15 éven keresztül, de Makarska tényleg kedves hely. Hosszú tengerparti sétány, gyönyörű naplemente, kedves kis városka, jó éttermek. Két nap alatt nem lehet persze teljesen kiismerni ezt a várost, de felkértem Zoli barátomat, írja meg 15 éves Makarska ismereteit egy cikkben, hamarosan következi az is!

Ahogy hamarosan következik ennek a cikksorozatnak is a második része, melyben átruccanunk Makarskából Bosznia-Hercegovinába, Mostarba.  Itt is írni fogunk a jó és a rossz oda vezető útról, a töltésről és a fogyasztásról, meg persze jön Mostar bemutatása is képekkel, videókkal, infókkal.

Erről azonban következő blogunkban illetve a Bakancslistás helyek Vlogján fogunk beszélni.Kövesd be a Youtube  és Insta vagy Facebook oldalunkat , hogy értesülj a következő részről is!

Saját élményeidet is megoszthatod Trogirról, Makarskáról vagy bármely utazásodról 500 000 ember előtt  Facebook csoportunkban, itt.